D: kíváncsi, céltudatos, precíz
Miért, mikor, hogyan kezdted? Miket csináltál eddig?
Gyermekkorom óta imádok alkotni, újabb és újabb technikákat kipróbálni. Gimnáziumban rajztagozatra jártam, ahol mindig találtam magamnak valami felfedezni, megtanulni valót. Természetesen ez sem volt elég. Anyukámnak volt egy már használaton kívüli varrógépe, ami szintén mozgatta a fantáziámat. Gyorsan elsajátítottam a használatát, majd patchwork összeállításba kezdtem. Minél jobban ment, annál több dolgot voltam képes megvarrni. Ma már pénztárcákat, táskákat, párnákat varrok, vagy ami épp eszembe jut.
A másik énem az óvodapedagógus, aki azzal a szemmel is válogatja a blogbejegyzéseit, hogy mit lehetne elkészíteni kisgyermekkel otthon, anyával, apával. Szeretem, ha együtt tevékenykedik a család, illetve, mikor alkot egy gyermek. Nincs jobb dolog, mint látni, hogy örül, mert sikerült valamit megcsinálnia!
Nem utolsó sorban nő vagyok. Ez látszik azokon a munkákon, amik kevésbé gyermetegek, inkább „nőcisek”. Ja! Talán ez is a női dolgokhoz tartozik: szeretek sütni-főzni, de főleg édesszájú vagyok, ezért (is) imádok mézeskalácsot készíteni. Több éve sütögetem őket karácsonykor és húsvétkor a család örömére. A kíváncsiság itt is előtört belőlem, hogyan lehetne az ünnepi hangulatot fokozni a mézeskalács illatával? Így jött az ötlet, hogy lehetne készíteni dísztárgyakat is mézeskalácsból: szalvétagyűrűt, adventi koszorút, gyertyatartót, tálakat. Jöttek az újabb és újabb gondolatok és a kívánságok. Kértek már tőlem esküvőre köszönő ajándékot, keresztelőre apró emléket, tavaszi koszorút ajtóra és csontvázat biológiatanárnak ajándékba.
Mivel mind a kézi, mind a számítógépes grafika közel áll hozzám, szórólapokat és névjegykártyákat is készítettem már, ahol szintén a kreatív, egyedi megoldásokat kerestem.
Honnan kapta az oldalad a nevét? Hol találhatunk meg téged?
A Zsorika név egy mozaikszó tulajdonképpen, amit úgy kaptam, hogy az anyakönyvezett Dóra nevemet, valamint a később kapott becenevemet, a Zsófit, összevontuk az egyik barátnőmmel.
Urbán Dóra
Web: www.zsorika.hu
Facebook: https://www.facebook.com/zsorika
E-mail: zsorika@zsorika.hu
Fénykép: honlap_indulas (http://zsorika.hu/?p=111)
Miket szoktál csinálni? Alkotni?
Óvodapedagógus vagyok, tehát bármit, amire képes vagyok. Felhasználom azokat az anyagokat, amik éppen adódnak, sokszor újrahasznosítok a gyerekekkel is. Az eladó tárgyaimat varrom, gyöngyből fűzöm, vagy mézeskalács-díszítéssel készítem, vagy bármi olyat készítek, amire a saját korlátaimon belül képes vagyok, és úgy érzem, kiadhatom a kezeim közül, mert elégedett vagyok vele annyira. Honlapomra (www.zsorika.hu), aki ellátogat, sok technikát megnézhet, kipróbálhat a blogbejegyzéseim alapján.
Hogyan, mivel inspirálódsz, mi inspirál?
Legtöbbször az, hogy kérnek valamit a vevők. Olyat, amit meg lehet valósítani. Ez kihívás számomra, ami inspirál. A gyerekek az óvodában ugyanígy motiválnak. Kitalálnak valamit, ami érdekli őket, azt tovább lehet gondolni, mást is ki lehet belőle hozni. Persze a gyerekek megvalósítják a saját szintjükön a saját elképzelésüket, én meg továbbgondolom az adott témát, és például társasjátékot, vagy nehezebben megvalósítható ötletet mutatok nekik, amit szintén megcsinálunk.
Mire vagy a legbüszkébb?
A saját munkáimban is akadt egy-kettő, amire büszke voltam, mikor elkészült. De a legbüszkébb mindig arra vagyok, mikor a gyerekek szemében látom az alkotás örömét, vagy annak a boldogságát, akinek a tárgyat készítettem.
Mi az amit nagyon szeretnél csinálni?
Régóta ki szeretném tanulni a korongozás, agyagozás művészetét és a kosárfonás is érdekel. Illetve a fotózás, hogy a honlapra minél jobb képeket sikerüljön feltenni. Mindezeket csak hobbi szinten persze, de biztos van még pár dolog, ami most nem jut eszembe.
Tapasztalat, jó tanács a többieknek?
Ez a legnehezebb. Én kiváltottam az egyéni vállalkozást, így próbálkozom. Nem könnyű, sokszor ütközöm falakba, de nem adom fel, remélem nem is fogom. Sajnos egyelőre jó tanácsot nem tudok adni, talán azt hogy szeressék, amit csinálnak, abból baj nem lehet.
Miket szeretnél még?
Mindent!!! Hiszem, hogy az egész élet során lehet tanulni, és hogy nem szabad kihagyni semmit, amire lehetőség adódik.
Mi a következő munkád?
Varrtam régi farmerból táskát. Erre kaptam néhány megrendelést mostanában. Most inkább a varrott dolgaim után érdeklődnek.
Hol alkotsz? Hogy kell elképzelni téged lelki szemeink előtt miközben alkotsz?A kis lakásomban. Nincs igazi műhelyem, bár jó lenne...talán majd egyszer meg lesz az is. Sokat gondolkodom, agyalok, mire végül megszületik a végeredmény.
Milyen az "álom műhelyed"?
Kicsi, magas, világos. Mondjuk, egy tetőtéri szoba valami régi házban vagy egy raktárépület kicsike szeglete, az jó lenne!
Van példaképed, ha igen ki az és miért?A dédmamám. A kitartásáért, a tűrőképességéért és a végtelen szeretetéért. Annyi nehézséget viselt mosolyogva, sőt, derűsen. Nagyon öreg és bölcs volt, mikor én ismerhettem. Tudom, nem erre gondoltál, de nekem ő az igazi példakép.
Mivel foglalkozol még? (pl. egyéb hobbi)
Geocachinggel, amit úgy tudnék összefoglalni, hogy túrázás közben "kincskeresés". Sok szép helyet felfedezhettem már eközben Magyarországon és külföldön is pár helyen.
Ki támogat, bátorít, szponzorál,...? (Szóval ki, az aki nélkül nem tarthatnál ott ahol és akinek köszönettel tartozol)
Ez a lista elég hosszú lenne. Mindenki, aki támogat, aki szeret, aki nem, aki biztat, aki kételkedik, aki gáncsol, akinek tetszik, amit csinálok, akinek nem, aki vásárol tőlem, aki utánoz... sorolhatnám még. Mindenből lehet tanulni, így az egész életem során talán az összes ember, aki szerepelt eddig, mindenkinek köszönhetek valamit. A saját magam megvalósításában mostanában leginkább a párom támogat, neki köszönhetem a honlapomat is és azt is, hogy néha elég jó képeket sikerül készíteni a tárgyaimról.
Mond el egy nagy álmod/vágyad! ( lehetőleg alkotói munkásságoddal kapcsolatban)Talán az lenne, hogy ebből a tevékenységből meg lehessen élni ebben az országban, Magyarországon. Szeretem a hazámat, ha egy mód van rá, nem szeretném elhagyni, szeretném, ha hagynának dolgozni itt, segítenének legalább abban, hogy nem ütköznék állandóan falakba.
Keressük az alkotók leg-jeit... lehet szinte bármi, amiben úgy érzed, hogy te lehetsz az alkotók leg-je.... legalacsonyabb, legidősebb, legkisebb lábú, legtöbb gyereket nevelő, legtöbbet vagy legkesebbet "tetszik"-elt oldaltulaj, bármi... lehet vicces vagy érdekes...
Ez a legnehezebb. Én erre a saját magam nem tudok válaszolni. Nem hiszem, hogy "leg" lennék bármiben is, csak szeretném jól csinálni, amit épp csinálok. Talán mások ezt jobban meg tudnák mondani, akik kívülről látnak engem, vagy a munkáimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése